A helyzet megváltoztatásakor az erekció eltűnt

Ezek tisztázása azért fontos, mert - mint azt már a Bevezetésben láttuk - az ember születésénél fogva nemi férfi nemi szervek merevedési állapotban, s ez egész viselkedését messzemenően befolyásolja. Bármely egyén mélyebb megismeréséhez és megértéséhez tehát ismernünk szükséges az illető szexuális identitását, alapvető beállítottságát, szerepviselkedését, továbbá erotikus és fajfenntartó viselkedését.

Mindezeket a tényezőket megközelíthetjük többek közt a személyiség- és fejlődéspszichológia, a szociálpszichológia és párkapcsolati dinamika, vagy a szexuális devianciák, orientációs és funkciózavarok szempontjából.

Az utóbbi évtizedek szexológiai és szexuálpszichológiai kutatásai ezekről igen sok adatot halmoztak fel. Az egyének szexuális képességeinek eredete A legfontosabb, s még ma is vitatott kérdések közé tartozik, hogy honnan erednek az ember sokféle szexuális viselkedésében megnyilvánuló képességei. A kezdeti és legegyszerűbb válasz erre az volt, hogy ugyanonnan, ahonnan az állatoké, vagyis velünk született, biológiai programozásból.

Eszerint az ember szexuális viselkedése ugyanúgy ösztönös lenne, mint az állatoknál. Megjelentek tehát a Hamarosan kiderült azonban, hogy az emberi viselkedés általában, s így a szexuális viselkedés sem érthető meg pusztán az embernél is feltételezett ösztönök alapján.

Az ember ugyanis sokkal inkább kultúrlény, mint amennyire természeti lény. Evolúciója során az állati létből örökölt viselkedés-mechanizmusai fellazultak; ösztönredukció következett be, s a megmaradt ösztöntöredékek beolvadtak a tanult viselkedésbe. Ez a folyamat már legközelebbi állatrokonainknál, az emberszabású majmoknál is megfigyelhető.

Bizonyítékát jelentik az ún. Az egyik leghíresebb ilyen kísérlet H. Harlow amerikai kutató nevéhez fűződik, aki újszülött majmokat választott el anyjuktól és más fajtársaiktól, s különböző feltételek között táplálta őket, közben megfigyelve viselkedésüket.

Egy szőrös "drót-anya" jelenlétében a a helyzet megváltoztatásakor az erekció eltűnt majmok pénisznagyobbítás módjai reflexe velük születettnek tűnt, tehát ösztönös volt, néhány más, feltétlen reflexhez hasonlóan. A később fajtársaik közé visszaengedett majmok viselkedése azonban feltűnően különbözött a többiektől: sem a náluk szokásos szexuális viselkedésre, sem más, a fajtársakra jellemző viselkedésre pl.

Ez egyértelműen mutatja, hogy már az emberszabású majmok viselkedése sem teljesen biológiailag programozott, hanem a körülményektől függően alakul. Az ösztönös programok szétesése Az átfogó viselkedésprogramok tehát az emberré válás folyamán szétestek, s ami maradt belőlük, az nem sokkal több, mint néhány alapvető reflex és viselkedési készség, amelyeket belső, vagy külső kulcsingerek váltanak ki.

Ilyen reflexek például a lélegzés, a nyelés, az újszülött kapaszkodási reflexe, sírása, spontán mimikája és gesztikulációja, amelyekkel bizonyos szükségleteit jelzi stb. Tény, hogy az újszülött viselkedése még sokkal inkább ösztönös jellegű, de az ösztönös elemek nagyon hamar módosulnak a külső hatások következtében, amelyekhez megtanul alkalmazkodni. Vele született adottsága, hogy az életfontosságú kulcsingerekre kereső odafordulással appetenciávalvagy elutasító averzióval reagáljon, vagyis alapvető szükségleteinek kielégítésére, vagy biztonságának megóvására törekedjen.

Ennek mikéntjét azonban jelentősen befolyásolja a tanulás, a körülmények alakulása. Ilyen kulcsingerek az embernél nem csak az éhség és szomjúság, a salakanyagok ürítése, vagy az alvásszükséglet és a megfelelő hőmérsékletű, biztonságos hely igénye, hanem a társkapcsolat alakításának szociális igénye is.

Az emberi újszülött "fiziológiai koraszülött", mert a helyzet megváltoztatásakor az erekció eltűnt kb. Életben maradása ezért az anyai jellegű gondozástól függ. A szociális jelzések pl.

A szexuális vágy hiánya vagy elvesztése

A viselkedéskutatók szerint az emberben is működik egy "belső óra", amely motiváló tényezőként befolyásolja aktivitását, s azt, hogy mikor, mire van elemi igénye. Ennélfogva, ha igényét az adott körülmények között nem elégítheti ki, akkor nyugtalanná válik és keresni kezdi a belső igény kielégítésének lehetőségét.

Wallace Craig, az összehasonlító viselkedéskutatás egyik megalapítója szerint az appetencián alapuló viselkedés eredetileg ugyan ösztönös, minthogy központi idegrendszeri izgalmi állapotból ered, de az embernél rugalmas, alkalmazkodásra és késleltetésre képes, sőt, szimbolikus vagy pótkielégülésekkel is beéri.

Ilyen pl. A belső szükségletek és a kielégítésükre törekvés a gyermeknél sőt, gyakran a felnőttnél is tudattalanul történik.

Kulcsingerek és tanulási készség Egy másik, neves viselkedéskutató, Nikolaas Tinbergen szerint az ösztön olyan hierarchikusan szerveződött idegrendszeri mechanizmus, amelyet bizonyos belső vagy külső impulzusok váltanak ki és koordinált mozgások sorozatában nyilvánul meg. Az ösztönös viselkedés részben neurohormonálisan irányított, részben pedig külső ingerek váltják ki.

1. Gyermek születése után az apa elveszítheti szexuális érdeklődését.
2. Tinktúra erekció férfiak
3. A szexualitás azonban minden ember veleszületett sajátja, egészséges önmegvalósításunk egyik lehetősége, amelynek tagadása, tiltása, elfojtása súlyos személyiségzavarok kialakulásával járhat.
4. Bevezetés 1.

Ennélfogva nem mindig a születéstől fogva jelentkezik, hanem csak akkor működik, ha arra a szervezet fejlődése, érése során alkalmassá válik. Maler-Sieber szerint az embernél is kimutatható a bizonyos kulcsingerekre előprogramozott módon történő reagálás készsége. Például már a hónapos csecsemő is barátságosan mosolyog, ha valaki föléje hajol.

Egy másik kulcsinger a Konrad Lorenz etológus által az es években felfedezett "Kindchenschema", vagyis az a készségünk, hogy egy apró kis lényt, egy védtelen és esetlen fiókát megsimogassunk és védelemben részesítsünk. A helyzet megváltoztatásakor az erekció eltűnt velünk született viselkedés-kiváltó mechanizmusok szerinte nem lebecsülendő szerepet játszanak a szexuális viselkedésben és sokféle társas viselkedésben is.

Hozzáteszi azonban, hogy az ember fejlődése során megtanulhatja ellensúlyozni, semlegesíteni vagy átalakítani ezeket a vele született viselkedési készségeket, s valójában minden nevelés ezt célozza. A tanulási készség természetesen biológiai, pontosabban idegrendszeri alapokon nyugszik, s mind az állatoknál, mind az embernél különböző mértékű, bár nem egyszer s mindenkorra adott, hanem az ontogenezis során változik.

Éspedig nem egyenletesen, ugyanis a fejlődésnek vannak "érzékeny szakaszai", amelyekben az akkori tapasztalatok és élmények mélyen bevésődnek és rögzülnek. Ez az ún. Az embernél különösen az első életév igen érzékeny szakasza a pszichikus fejlődésnek; így súlyos kihatásai lehetnek annak, ha nem kapja meg a fejlődéséhez szükséges kulcsingereket. René A.

Spitz és John Bowlby vizsgálataiból tudjuk, hogy a korai depriváció, pl. A negatív élmény imprintingszerűen bevésődik, s a gyermekben "ősbizalom" helyett bizalmatlanságot és közömbösséget alakít ki. Holott a tanulás és így a fejlődés egyik fő motívuma a kíváncsiság, amely az új kulcsingerekre, az egyén számára fontos, előnyös vagy veszélyes helyzetekre irányul.

Ez természetesen a szexuális kíváncsiságra is érvényes, amely így a pszichoszexuális fejlődés legfőbb motiválója. Végeredményben tehát a szexuális képességeink eredetüket tekintve nem különböznek más képességeinktől.

A genetikailag adott lehetőségeket többé vagy kevésbé a külső, környezeti hatások mobilizálják, különböző ritmusban és irányban. A szexuális képességek fejlődése szorosan összefügg más, főként szociális képességekkel, az egész személyiség fejlődésével, amelynek egyik fő vonala éppen a pszichoszexuális fejlődés.

Édesanyja teljesen kikészült: holtan találták az eltűnt 15 éves lányát

Szexuális képességeken természetesen nemcsak az erotikus képességeket értjük, hanem a nemek viszonyával kapcsolatos és a fajfenntartási-családtervezési képességeket is. Mindegyik esetben viselkedési képességekről van szó, amelyek a központi idegrendszer pszichikus mechanizmusainak irányítása alatt állnak, s jórészt tudattalanul működnek.

Ezeket Freud nyomán sokáig velünk születettnek, azaz ösztönösnek tartották, az utóbbi évtizedekben viszont tisztázódott, hogy tanult és beidegződött sztereotip mechanizmusok, hasonlóan a beszédképességhez amelynek szintén csak a lehetősége születik velünk, de hogy milyen nyelvet és mennyire sajátítunk el, az már a kulcsingerektől és fejlesztő hatásoktól függ.

A szexuális viselkedés képessége mindhárom vonatkozásban a szociális környezettel kölcsönhatásban alakul. Hasonló célokat követett később az ún. Ezek az irányzatok inspirálták az evolúciós pszichológiát, amely szerint lásd pl.

Pléh Cs. Így eredetileg a párválasztás is elsődlegesen a faj fennmaradását, "túlélését" szolgálta, tehát ma is biológiai alapokon történik.

Eszerint a genetikai szabályozás a viselkedés meghatározója. Ilyen alapon már a "szerelem biokémiájáról" beszélnek: a gének működése nyomán az emberi agyban változóan alakul a dopamin és a szerotonin mennyisége, s ezektől nem csak a tesztoszteron nevű androgén férfihormon termelődése függne, hanem a szexuális vonzalom és a szerelem megjelenése is.

A szerelem elmúlását azzal magyarázzák, hogy az említett hormonok intenzív termelődése 30 hónapon belül leáll; így a szerelem véget ér, hacsak meg nem jelenik egy új hormon, az oxitocin, amit gyakran "boldogsághormonnak" neveznek, mert elégedettségérzetet kelt.

Valójában persze nem a hormonok váltják ki a szerelmet vagy a nemi vágyat, hanem ez utóbbiak szociális ingerei váltják ki bizonyos hormonok szintjének növekedését, elmúlásuk pedig a csökkenését. Állatkísérletekből nem indokolt közvetlenül arra következtetni, hogy az emberi élet során szerzett készségek felhasználása "genetikai szabályozás" alatt állna. A szociális "szkriptek" szerepe A kisgyermeknek eleinte fogalma sincs a szexualitásról.

Csak fokozatosan tudja meg - pszichoszexuális fejlődése során - hogy milyen viselkedések számítanak "szexuálisnak", s ezekből mikor, mennyit, hogyan és kivel szabad megvalósítania, hogy az megfeleljen a számára kijelölt nemi szerepnek, s milyen következményekkel járhat az ettől való eltérés.

Ezt a folyamatot szexuálszociológusok pl. Gagnon és W.

Simon, "szkriptezésnek" vagy "szkriptezett viselkedésnek" nevezték, ezzel jelezve, hogy szerep-előírások, "forgatókönyvek" szerint történik. A "script" latin szó, írást jelent, átvitt értelemben előírt viselkedést, szabályokat, normákat.

Ahogy a színészeknek meg kell tanulniuk, hogyan viselkedjenek, mit mondjanak az adott szerepben, ugyanúgy mindenki - akarva-akaratlanul - megtanulja, hogyan kell viselkednie egy adott helyzetben.